Amit régen csak tantermi oktatásnak hívtam volna, azt mától kontakt oktatási környezetnek illik neveznem. Ez fedi le azokat a megoldásokat, melyek személyes kapcsolatokra építenek. Így tehát a tanteremben folyó frontális oktatás, a magántanárral folytatott eszmecsere mind ide tartozik. Fontos megjegyezni, hogy technikát fel lehet használni! Csak a hálózathoz nincs csatlakozás kontakt oktatási környezetben. Tehát amikor az általános iskolai tanáraink megküzdöttek az írásvetítő rejtelmeivel, ők még maradtak a kontaktnál, egy magasabb szintre emelve azt! Majdhogynem elszáguldottak a technika felett! :)
Ennek a környezetnek tehát fontos pillérei a személyes kontaktus, élő kommunikáció, jelenidejűség, egymás látványa, jelenléte, a közös egyidejű részvétel.
Hozzá teszem, mikor volt garantált az egyidejű részvétel? A diákok szerintem már nagyon régen kifejlesztették a éberen alvás és látszat jelenlét fogalmát, technikáját. Szóval a dolog mindig relatív, soha nem biztosíthatjuk be magunkat eléggé. Ezt csak azért teszem hozzá, mert a Tanár Úr többször felhívta már a figyelmünket, nincs is olyan nagy különbség távoktatás és kontakt oktatás között. Volt valaha olyan, amit diákok ne tudtak volna kijátszani? Tudjuk jól, a hülyeség határtalan (nem azért, én is élharcosa voltam...:)).
Van arra is lehetőségünk, hogy online eszközökkel támogassuk a kontakt tevékenységet. Ez annyit tesz, kinyitjuk a terem ajtaját, és befogadjuk mindazt az ismeretanyagot, mellyel az internet "rendelkezik". Tipikusan nagy lépés nekem, kis lépés az emberiségnek. Hiszen valóban kell erről beszélni? Nem furcsa, hogy ez még nem természetes? Fontos feltétel az egyidejűség, vagyis a térbeli és időbeli egyidejűség. Ez esetben már a tanulásban résztvevők behívják a külvilágot, kapcsolatot teremtenek más környezetekkel.
Na végre valami izgalmas. Már az Info. társadalom blogom megírása miatt elkezdtem foglalkozni a Blended Learning módszerrel. Nagyon izgalmas, komplex dolog. Itt is elsütöm, azt a remek példát, ami arról szól, hogyan lehet egy multinacionális cégnél bevezetni az Office 2007-et.
A képzés előzetesen megfogalmazott célja:
- új kezelő felület használata
- Office alkalmazásokkal kapcsolatos tudások bővítése, elmélyítése
Megvalósítás (képzési modell):
- e-learning tananyag modulonként történő önálló elsajátítása
- tantermi oktatás
- konzultációk (problémák, kérdések kezelésére)
1. fokozat a megértésben:
Senkit nem akartam megsérteni, csak gondoltam segítek rögzíteni az olyan vizuális típusoknak, mint amilyen én is vagyok. Képet mégis csak könnyebb rögzíteni, feldolgozni. :)
Távoktatás, mint oktatási környezet: A folyamat teljes egészében online, egyfajta kooperatív térben zajlik. Nagyon fontos eldönteni egy távoktatási csomag tervezésekor már az elején, hogy tartalom, vagy tevékenység központú "tananyagra" van-e szükség. A tananyag központú csomag esetén nagy felelősség esik le a moderátor válláról, hiszen az ismeretanyag adott, azt egységnyi idő alatt, némi külső kontrollal "illik" elsajátítani. Ezt azonban csak a tudatos, következetes, önálló tanuló típusoknak ajánlott. A tartalom központúság a módszer kidolgozójára ró nagyobb felelősséget, hiszen sokkal komplexebb oktatási folyamatot kell kidolgozni, sokkal több feladattal, tevékenykedtetéssel. Mégis, megtérülhet a befektetett energia és pénz, hiszen a cselekedve tanulás (learning by doing) jó ideje tűnik lényegesen hatékonyabbnak a hagyományos, tartalomközpontú oktatással szemben.
Hasznos kitérni az oktatási tevékenység során felhasználható eszközök sokaságára.
- Kontakt osztálytermi tevékenység során eszköz a tanár személye, minden velejárójával ( hang, attitűd, megjelenés, gesztikuláció, mozgás). Továbbá ott a jó öreg zöld tábla, mely oly régóta áll az oktatás szolgálatában, a kréta, füzet, toll, és még sorolhatnám. A technológiát tekintve ide sorolandó azt hiszem az Interaktív tábla, sőt, online kapcsolat nélkül a számítógép is.
- A stimulációk és számítógépes játékok esetében már összetettebb a kérdés, hiszen eltérnek az úgynevezett haszontalan, kizárólag élvezetszerzésre fejlesztett játékok a kifejezetten kompetencia fejlesztésre specializált játékoktól, programoktól. Amennyiben például egy játék az olvasási, szövegértési készségünket fejlesztené, úgy képzelem, akár az órán is játszathatnának velük ilyen játékokat, hiszen egy olyan oktatási rendszerben, mint a miénk, melynek alap célkitűzése a kompetenciák fejlesztése, ez igazán célorientált megoldás lenne.
- A m(obile)learning talán az egyik legismerősebb forma, hiszen informális úton talán ez férkőzik be leggyorsabban és legtermészetesebben a mindennapjainkba. Erre tudom azt mondani, hogy már éreztem hiányát. Éreztem hiányát annak, hogy nincs nagy kijelzős, internetkapcsolattal megtámogatott telefonom, vagy Kindle-m, hogy utazás közben, időt spórolva onnan tanulhassak, olvashassak. Hiszen legtöbb esetben menetben vagyunk, felpörgött ritmusban élünk, ezt pedig érdemes kihasználni, és a sokszor oly' jól eső bámészkodást lecserélni a hasznos tanulásra a haszontalan utazási idő alatt. Ez ugyanis bárhol, bármikor, bármit elérhetővé tesz számunkra.
- Együtt említve az egyéb online tanulást segítő eszközöket, ide sorolhatjuk a google alkalmazásokat, prezi készítőket, wikipédiás tartalmakat, youtube-ot, ... Ezek egységesen mind az online, bárhol, bármikor tanulást segítik.
LMS: tanulást menedzselő rendszerek
LCMS: tanulást, tartalmat menedzselő rendszerek - Ha tanulási környezetekről beszélünk fontos megemlíteni az online közösségeket, csoportokat. Ezek nem feltétlen a tanulás érdekében jönnek létre, mégis kialakul egyfajta tudás megosztás, információ csere. Segítheti egy ilyen csoport munkáját tanár vagy facilitátor időszakos beavatkozása. A lényeg az, hogy amennyiben egy facebook csoportot tanítási, tanulási céllal hozok létre, az teljes értékű "tagja" lesz a tanulásí/ tanítási eszközrendszeremnek.
- Fontos külön választani az online közösségektől (2D!!!) a virtuális tanulási környezeteket 3D!!!)! Ugyanis a virtuális környezetbe tanulási céllal lépünk be kizárólag, nem pedig azért, hogy közösséget alkossunk, kapcsolatokat teremtsünk. Ha a SL-ra gondolok, valóban, ott inkább tanulunk, minthogy eszmét cseréljünk, ismerkedve osszuk meg tudásunkat. Olyannyira feltűnően mutatkozott ez meg, hogy amint csoportmunkára került a sor, a legtöbben azonnal facebook chat-re váltottak. Nyilván részben azért, mert az jelenleg működőképesebb, de azért is, mert csoportmunkában szükség van a másik megismerésére, a másikra való odafigyelésre, mely tevékenységet pl. a mások jelenléte, vagy a technikai hibák negatívan befolyásolják.
Így írásom végéhez érve kicsit bajban vagyok. Bár tudom, nem ide tartozik, mégis felteszem magamban a kérdést, mi is a különbség a konnektivizmus és a Blended Learning között?
Újra átnézve a leírtakat és a hozzá olvasottakat, arra jutottam, hogy a Blended Leraning technika központúbb. Tehát inkább összpontosít az eszközökre, melyeket felhasználok, arra, hogy minél többet alkalmazzak egyszerre, folyamatosan, míg a konnektivizmus középpontjában érzésem szerint inkább az egyén, sőt, a közösség áll. Ugyanis ott mi hozunk létre tartalmat, új tudásanyagot. Remélem nem tévedtem túl messzire, csak ezt a másik kurzus hatására gondoltam tisztába tenni :)
Kedves olvasó, köszönöm, hogy benéztél! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése